A mintatételek

Az A tételek valami átfogóbb elméleti témát tartalmaznak. Itt hosszasan kell ismertetni az adott témát. A lista végén olyan tételötleteket találtok, ami több témakörön átível.

1. Elektronszerkezet kiépülésének szabályai (Pauli elv, Hund szabály, energiaminimumra törekvés elve, héjak, alhéjak, atompályák, periódusos rendszerben elfoglalt hely és az elektronszerkezet kapcsolata, s mező, p mező, d mező, f mező

2. Periodikusan változó tulajdonságok (atomsugár, atomtömeg, elektronegativitás, ionizációs energia, elektronaffinitás)

3. Elsőrendű kötések (Kovalens kötés, ionos kötés, fémes kötés jellemzése)

4. Másodrendű kötések (Hidrogén kötés, dipól-dipól kölcsönhatás, diszperziós kötés jellemzése)

5. Molekulaszerkezetek, polaritás (kötő és nemkötő elektronpárok taszításának hatása a molekula térbeli szerkezetére, egyszerű példák lineáris, síkháromszög, trigonális piramis, tetraéderes, trigonális bipiramis, oktaéderes, V alakú molekulákra. Kötés polaritás és molekula polaritás értelmezése)

6. Ionrács és fémrács összehasonlítása (részecskék a rácspontokon, rácsösszetartó erők, jellemző halmazállapot, olvadáspont, forráspont, mechanikai alakíthatóság, vízoldhatóság, elektromos vezetés, példák)

7. Összetett ionok, komplexek (példák, kötések, delokalizált pí kötések)

8. Atomrács és molekularács összehasonlítása (részecskék a rácspontokon, rácsösszetartó erők, jellemző halmazállapot, olvadáspont, forráspont, mechanikai alakíthatóság, vízoldhatóság, elektromos vezetés, példák)

9. Allotrópia (allotrópia fogalma és bemutatása példákon keresztül. Szén, kén, foszfor, oxigén allotróp módosulatai)

10. Gáz halmazállapot jellemzése (általános jellemzés, állapotjelzők: p, T, V, n. Avogadro törvény, moláris térfogat, gázok sűrűsége, relatív sűrűsége, átlagos moláris tömege, egyesített gáztörvény

11. Gáz, folyadék, szilárd halmazállapotok jellemzése (részecskék távolsága, kölcsönhatása, részecskék mozgása, halmazállapotváltozások bemutatása  és értelmezése energetikai szempontból)

12. Anyagi halmazok (kémiailag tiszta anyagok, elemek, vegyületek, keverékek, oldatok, elegyek, komponens, fázis értelmezése, többkomponensű rendszerek szétválasztási eljárásai: szűrés, kristályosítás, ülepítés, desztilláció, stb.) 

13. Oldatok, oldódás energia viszonyai (oldatok alapfogalmai, koncnetráció fajták, hasonló a hasonlóban oldódik el, rácsenergia, hidratációs energia, oldáshő

14. Kolloid rendszerek (kolloid rendszerek fogalma, tulajdonságai , diszperziós kolloidok: aeroszol, köd, szuszpenzió, emulzió stb. példákkal)

15. Kémiai reakciók (sztöchiometria alapfogalmai, reakcióegyenlet, ionegyenlet, bruttó egyenlet, reakciók csoportosítása, redoxi-, sav-bázis reakciók, csapadékképződési, komplexképződési reakciók, bomlások, egyesülések, cserebomlások példákkal)

16. Kémiai reakciók feltételei (ütközési elmélet, aktivált komplex, aktiválási energia fogalma)

17. Kémiai reakciók sebessége (sebességi egyenletek, koncentráció, hőmérséklet, katalizátor, anyagi minőség hatása a reakciósebességre) 

18. Termokémia alapfogalmai (exoterm, endoterm folyamatok példákkal, reakcióhő, képződéshő, Hess tétel, ionizációs energia, elektronaffinitás, rácsenergia, kötési energia, reakcióhő számítási módjai)

19. Egyensúlyi reakciók (megfordítható reakciók jellemzése, egyensúlyi állandó, tömeghatás törvénye, Le Chatelier-Braun elv, egyensúlyok befolyásolása

20. Sav-bázis reakciók (erős/gyenge savak/bázisok, konjugált sav-bázis párok, amfotéria fogalma, vízionszorzat, savállandó, bázisállandó, só hidrolízis, pH fogalma)

21. Redoxi reakciók (redukció, oxidáció fogalma, oxidációs számok, standard potenciál, fémek oldódása savakban, vízben, halogének oxidáló sajátsága stb.)

22. Galvánelemek (Daniell elem, anód, katód, félcella reakciók, galváncella részei, pólusai, elektromotoros erő)

23. Elektrolízis (elektródok, pólusok, elektrolízis vizes közegben, olvadékokban, Faraday törvények)

Szervetlen kémia

Itt érdemes az alábbi séma szerint végigmenni: elektronszerkezet, fizikai tulajdonságok, reakciók savakkal/bázisokkal, oxidálószerekkel/redukálószerekkel, vízzel,, oxigénnel halogénekkel stb. felhasználás, előállítás. Emellett amire még érdemes kitérni a tételcímek mögött zárójelben található)

1. Nemesgázok, hidrogén (elektronok gerjesztése, nemesgáz lámpák, hidrogén: durranógáz. szintézisgáz, híg savak reakciója fémekkel, redukáló hatás, oldódása fémekben)
2. Halogének (X2 vegyületek oxidáló hatásának összehasonlítása, HX vegyületek forráspontjának, saverősségének összehasonlítása, halogének elnyeletése vízben, lúgokban)
3. Oxigéncsoport (oxigén, ózon, víz reakciói, oxigén és kén összehasonlítása)
4. Nitrogéncsoport (N2, P4, (P4)n, ammóniagyártás, salétromsav gyártás, nitrogén oxidjai, foszforsav előállítása, nitrátok, nitritek, foszfátok, vízlágyítás foszfátokkal
5. Széncsoport (allotróp módosulatok, szén-dioxid, szén-monoxid, szénsav, karbonátok, cseppkőképződés, meszes, szódás vízlágyítás, szilícium-dioxid, félvezetők)
6. Alkálifémek, alkáli földfémek (elektronszerkezet, reaktivitás, lángfestés, vegyületek oldhatóság, vízkeménység, vízlágyítás
7. Alumínium, ón, ólom (alumíniumgyártás, amfotéria, passziválódás, ólom akkumulátor)
8. Átmeneti fémek (vascsoport - vasgyártás, korrózió; mangán, króm, rézcsoport, cinkcsoport)

1. Izoméria (konstitúciós - helyzeti, lánc, funkciós izoméria; térizoméria - optika, geometriai; konformációs izoméria)
2. Alkánok, alkének, alkinek (homológ sorok, szerkezetek, ciklovegyületek, fizikai tulajdonságok, alkánok szubsztitúciója, alkének, alkinek addíciója, Markovnyikov szabály, polimerizáció, sav-bázis tulajdonág alkineknél, krakkolás, hidrogénezés/dehidrogénezés, kőolaj, földgáz)
3. Diének (konjugált kettős kötésrendszer, diének tulajdonságai, butadién, izoprén addíciói, Markovnyikov szabály, diének polimerizációja,  gumigyártás)
4. Halogénezett szénhidrogének (előállítások, szubsztitúció, elimináció, fontosabb képviselők)
5. Aromások (elektronszerkezet tulajdonságai, benzol jellemzése, aromás szubsztitúció, nitrálás, piridin, benzol, pirrol szubsztitúciójának összehasonlítása, fontosabb aromás képviselők: toluol, xilol, sztirol, naftalin stb.)
6. Alkoholok (fizikai tulajdonságok, értékűség, rendűség, előállítás, reakciók: CuO-s oxidáció, eliminációk: éterképződés, alkénképződés, reakció Na-mal, észterképződés, fontosabb képviselők jellemzése: metanol, etanol, glikol, glicerin stb.)
7. Fenolok, éterek (fenolok savassága, reakció vízzel, lúgokkal, alkálifémekkel, bakelitgyártás, felhasználás, szimmetrikus és aszimmetrikus éterek előállítása, bázikusság, hidrolízis
8. Aldehidek, ketonok (homológ sor, fizikai tulajdonságok, ezüsttükörpróba, Fehling próba, fontosabb képviselők jellemzése - formaldehid, acetaldehid, aceton)
9. Karbonsavak (homológ sor, disavak, karboxilcsoport jellemzése, savbázis reakciók, észterképződés, legfontosabb képviselők jellemzése: hangyasav, ecetsav, oxálsav, benzoesav stb.)
10. Észterek, zsírok, olajok, viaszok (észterképződés, nevezéktan, lúgos hidrolízis, szappanképződés, zsírok, olajok, viaszok szerkezete)
11. Szénhidrátok (Egyszerű szénhidrátok szerkezete, kiralitás, glicerinaldehi, dihidroxiaceton, ribóz, dezoxiribóz, fruktóz, glükóz, diszacharidok: maltóz, cellobióz, szacharóz, laktóz jellemzése, poliszacharidok: keményítő, cellulóz, egyéb képviselők jellemzése)
12. Aminok, amidok (rendűség, értékűség, nevezéktan, fizikai tulajdonságok a másodrendű kölcsönhatások tükrében, aminok bázisok, amidok nem bázikusak - ennek anyagszerkezeti okai)
13. Heterociklusos vegyületek, nukleotidok, nukleinsavak (piridin, pirimidin, pirrol, imidazol, purin jellemzése, pirimidinvázas bázisok, purinvázas bázisok, nukleozidok, nukleotidok, DNS, RNS szerkezete, bázispárok
14. Aminosavak, fehérjék (aminosavak szerkezete, amfortéria, ikerionos szerkezet, fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos, negyedleges szerkezete, fehérjék kimutatási reakciói - biuret próba, xantoprotein reakció, fehérjék reverzíbilis és irreverzibilis denaturációja)

1. Oxidáció a szerves kémiában (alkoholok oxidációja, aldehidek, ketonok oxidációja, dehidrogénezési reakók)

2. Energiagazdálkodás (megújuló, nem megújuló energiák, szélerőművek, vízierőművek, fosszilis tüzelésű erőművek működési elvei, atomerőművek, sugárzástípusok, napelemek működési elve, kőolaj, földgáz jellemzése, szakaszos lepárlás)

3. Ezüsttükör próbát adó vegyületek (aldehidek, redukáló szénhidrátok - milyen szerkezeti okai vannak, hogy egy szacharid redukál, vagy nem redukál, hangyasav, hangyasavészterek, hangyasav amidok)

4. Szerves vegyületek fizikai tulajdonságai a másodrendű kötések tükrében

5. Kénsav a szerves kémiában (éterképződés, alkoholok vízeliminációja, észterképződés, szulfátészterek)

6. H2 gáz a szerves kémiában (hidrogénezések, dehidrogénezések, metán hőbontása, vízgáz reakció, etin, alkoholok, fenolok, karbonsavak reakciója nátriummal, margaringyártás)

7. Na a szerves kémiában (alkinek, alkoholok, fenolok, karbonsavak reakciója)

8. Salétromsav a szerves kémiában (nitrálás, salétromsavészterek)

9. Markovnyikov és Zajcev szabály bemutatása

10. Kondenzációs reakciók (éterek, észterek, amidok, poliszacharidok, peptidek, poliészterek, poliamidok stb.)

11. Redoxi reakciók a szervetlen kémiában (redukálószerek: H2, C, CO, Na, K, Mg, Al, SO2, H2S és reakcióik, oxidálószerek: O2, S, KMnO4, MnO2, H2O2, híg és tömény savak  és reakcióik)

12. Polimerizáció és polikondenzáció